A babfajtákat csoportosíthatjuk:

-növekedés szerint: bokorbabok, karós (futó) babok,

-hüvelyek színe szerint: sárgahüvelyű, zöldhüvelyű,

-hüvelyek keresztmetszete szerint: kerek (a nagyon vékony 7-8 mm átmérőjű

„ceruzabab”), ovális, lapos,

-felhasználás szerint: zöldbab, kifejtő- és szárazbab.

Újabban a modern konyha kedvelt babfajtája az úgynevezett ROMANO típusú bab (pl. az Artemis fajta vagy a Supermarconi karósbab), melyek zöld, lapos hüvelyűek.

A bab nagyon meleg- és fényigényes növény, csak április végétől vethető, amikor már 10 °C fölé emelkedett a talaj hőmérséklete. A bokorbabokat vethetjük másodnövényként is a kora tavaszi zöldségfélék után, egészen június végéig. A bab gyenge tápanyagfogyasztó növény, a gyökerein lévő baktériumok megkötik a levegő nitrogénjét. Virágzás idején nagy a vízigénye. Szárazságban főként a karósbab ledobhatja a virágait.

Jó szomszédja: a káposztafélék, uborka, zeller, burgonya. Ne kerüljön hagyma, fokhagyma és borsó közelébe.

Tipp:

1.         Vessünk borsfüvet a bokorbab közé, így elkerülik a fekete levéltetvek.

2.         A karósbabok közül a díszbab (tűzbab) kiváló takarónövény, mivel a 3 méteres magasságot is eléri. Balkonon is vethetünk dézsába 2-3 szem tűzbabot, így árnyékoló és takaró szerepe mellett élénkpiros virágaival egész nyáron díszít.

3.         Fagyasztás előtt a zöldbabot és a kifejtőbabot blansírozzuk, vagyis pár percig főzzük, majd hideg vízzel leöblítjük. Végül hagyjuk a vizet jól lecsepegni róla és ez után tehetjük zacskóba, majd a fagyasztóba. Blansírozással a zöldség sokáig tárolható a mélyhűtőben. A forró vízben ugyanis megsemmisülnek azok az enzimek, amelyek megtámadnák a vitaminokat, ásványi anyagokat.

 A BAB TERMESZTÉSÉNÉL FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK     

 Dél-Amerikából származó melegigényes növény, ezért csak a májusi fagyok elmúltával érdemes elvetni. A bokorbab könnyen termeszthető másodvetésben is, de legkésőbb július elejéig el kell vetni.

Főként virágzáskor a levegő páratartalma nagyon fontos, mivel túl száraz, meleg időben nem kötnek a virágok,” ledobja” a növény a virágait. Ez még jobban érvényes a karósbab fajtákra.

Keléskor a meztelen csiga teljesen tönkre teheti a vetést, és mivel éjjel aktív nem is tudjuk az okát a hiányos kelésnek.

Legfontosabb kártevők

A levéltetvek: Fekete répa-levéltetű (Aphis fabae) okozhatnak a tavaszi hónapokban gondot, főleg azzal is, hogy a vírusos betegségeket (babmozaik) terjesztik. Tipp.: Vessünk mindig borsfüvet, csombort a babsorok közé, mivel elűzi a bab fekete levéltetűjét.

A babzsizsik (Acanthoscelides obtectus): A bab legveszélyesebb kártevője. A szántóföldön fertőz, a babbal bekerül a tároló helyre, ahol aztán több – akár nyolc – nemzedéke is kifejlődhet. Tipp.: zsizsiktelenítésre helyezzük a babot 48 órára fagyasztóba.

Legfontosabb betegségek

          Babmozaik: A betegség a babon gyakori: a növények satnyák, a hüvelyek aprók, alaktalanok. A levélen világos- és sötétzöld mozaikfoltok, a száron vonalszerű elhalások, a hüvelyen sárgás- vagy sötétzöld foltok láthatók. A levéllemez felhólyagosodik, deformálódik.

          A bab xantomonászos betegsége: A bab sziklevelén apró, lomblevelén pedig 2-3 mm-es szögletes, vizenyős foltok láthatók, amelyek később beszáradnak, barna színűek lesznek. Felületüket fénylő baktériumnyálka takarja. A hüvelyen 4-5 mm-es kerek, vizenyős foltok jelennek meg. Védekezés: figyeljünk oda, hogy vetéskor csak egészséges vetőmagot használjunk! Mivel a kórokozó vízcseppekkel terjed, igyekezzünk elkerülni az esőztető öntözéseket.

          A bab botritiszes betegsége: A bab szárán, oldalágain és hüvelyein vizenyős rothadó foltok jelentkeznek, amelyeken később dús, szürke konídiumtartó gyep képződik.

A fertőzési források számos növény és azok maradványai lehetnek. A gomba a légmozgással kerül a növényre. A 22–24^oC körüli hőmérséklet és a magas páratartalom kedvező a kórokozó számára.

Védekezés: kerüljük a túl sűrű állományt!