A borsó az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett zöldségfélénk. A frissen szedett házikerti zöldborsó íze a legfinomabb.

Háromféle zöldborsót különböztetünk meg:

·        Kifejtőborsó (Pisum sativum sativum): Ezen fajták magja kisebb szemű, simahéjú, és zsengébb. Legkorábban vethető, mivel nem annyira melegigényes, mint a velőborsó. Ide tartoznak a Debreceni világoszöld, Debreceni sötétzöld és a Rajnai törpe fajták.

·        Velőborsó (Pisum sativum medullare): Nagyszemű, ráncos héjú fajták, magas cukortartalommal. Zsengeségüket tovább megőrzik. Melegigényesebbek, mint a kifejtőborsók ezért csak áprilisban vessük őket, ha a talaj felmelegedett. Legtöbb zöldborsófajta ebbe a csoportba tartozik, Avola, Debreceni korai velő, Jof, Kelvedon csodája, Maxigolt, Oszkár, Rondó, Zsuzsi.

·        Cukorborsó (Pisum sativum axiphium): Termésük hüvelyestől fogyasztható, a belső rostos pergamenhártya hiányzik belőlük. Sweet Horizon, Oregon sugar.

Tudta-e, hogy: a konzervborsónak már betakarításkor, a szállítás alatt is romlik a minősége, mivel a szőlőcukor hamar átalakul keményítővé?

Tipp:

1/ Vessünk együtt különböző érésidejű borsófajtákat, hogy hosszabb időn át szedhessünk friss borsót. Helyére kelkáposztát, karalábét, céklát vethetünk.

2/ A zöldborsó megőrzi eredeti színét, ha kevés cukrot teszünk a főzővizéhez.

Javaslatok a zöldborsó házi fagyasztáshoz:

Szedés után a friss borsót megtisztítjuk, megmossuk és előfőzzük (blansírozzuk). Ezt végezhetjük mikrohullámú sütőben, mennyiségtől függően 8-10 percig 650-700 Watt teljesítményen, vagy 5-10 liter forró vízbe süllyesztve, újraforralástól számítva 3-5 percig. A forró borsót hideg vízzel leöblítjük, hagyjuk száradni, majd légmentesen csomagoljuk. A borsószemek „gurulósak” maradnak, ha tálcán elsimítva előfagyasztjuk és utána csomagoljuk polietilén tasakba.

 A ZÖLDBORSÓ TERMESZTÉSÉNÉL FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK      

Legfontosabb kártevők

A zöldborsó-levéltetű (Acyrthosiphon pisum) a borsó gazdasági szempontból legnagyobb veszélyt jelentő kártevője. A virágok szívogatása később a hüvelyek lehullásához vezethet, és ezzel jelentősen csökken a hüvelyszám.

Borsótripsz (Kakothrips robustus) A lárvák és a kifejlett egyedek is a növény nedveit szívogatják. A megtámadott borsónövényke hajtása meggörbül, torzul és megáll a növekedésben. A virág is összezsugorodik és elszárad.

Borsómoly (Laspeyresia nigricana) és az Akácmoly (Etiella zinckenella) két jelentős magkárosító kártevői a borsónak. A lepkék a borsó virágzásakor jelennek meg. A tojásokat a virágszirmokra, vagy a terméskezdeményre helyezi a nőstény, ahonnan a kis hernyó berág a hüvely falán és kirágja a zsenge magokat, maga után finom szövedéket és ürüléket hagyva.

Legfontosabb betegségek

A zöldborsó betegségeit három fő csoportra osztjuk:

1.      Vírusos megbetegedések

2.      Baktériumos fertőzések

3.      Gombás betegségek

1.

Borsó-mozaikvírus, levélsárgulás

Borsó levélsodródás mozaikvírus, hajtáscsúcselhalás, bőrszerű levélsodródás jellemzi.

Borsó maggal átvihető mozaikvírusa, növekedésgátlás, virág- és hajtástorzulás a jellemző tünetei.

2.

A baktériumos zsírfoltosság és hervadás (Pseudomonas syringae pv. Pisi), minden talajfelszín felett elhelyezkedő növényi részt képes fertőzni. A száron és a levélen egyaránt zsírszerű foltosodás jelenik meg.

3.

Borsólisztharmat (Erysihe pisi), fehér, lisztszerű penészbevonatot képez, a növény sárgul, majd elhal. Fellépésének kedveznek a meleg és páradús időjárási körülmények.

Borsórozsda (Uromyces pisi), több gazdanövényes kórokozó, a borsó levelein sárgászöld foltok jelennek meg, a fertőzés erősségétől függően hervadás, vagy a teljes levélzet elszáradása is bekövetkezhet.

Fuzáriumos tőhervadás (Fusarium oxy­sporum sp. Pisi), lokálisan jelenhet meg a kórokozó, jellemzően a virágzást követően hervadás, sárgulás, majd elhalás formájában.