A saját zöldség- és virágpalánták nevelése nemcsak költségkímélő alternatívája lehet a drágán vásárolt kész növényeknek, de kihívás és örömforrás is egyben.

A hosszú tenyészidejű növények előnevelésének fő előnye, hogy a többnyire fagyérzékeny növényfajok esetén a kezdeti fejlődést felgyorsítjuk, ezzel biztosítva, hogy elegendő idejük legyen az elvárt mennyiségű termés megnevelésére.

Mindenképpen szükséges a palántanevelés a fejes káposzta, a kelkáposzta, a karfiol, a dinnye, a paprika, a paradicsom és a tojásgyümölcs esetén, de javasolható az uborka, a cukkini, a patisszon, a brokkoli palántázása is. Érdemes prémium minőségű, ellenőrzött, lehetőleg betegségeknek ellenálló fajta vetőmagot vásárolni.

A végső célunk, hogy az aprólékos gonddal nevelt növényeink olyan egészségesek és robosztusak legyenek, hogy kiültethessük őket a kerti ágyásba. A nagyobb bosszúságok elkerülése végett felsoroljuk a leggyakrabban elkövetett hibákat a palántanevelés során. Ezeket figyelembe véve elkerülhetjük a palántáink pusztulását.

 Meleg vagy hideg kedvelő?

A hidegben csírázó növények olyan magok, amelyeknek a nyugalmi állapotukból való kilépéshez és a csírázáshoz alacsony hőmérsékletre van szükségük. Ezt az alacsony hőmérsékleten történő utóérését hívjuk sztratifikációnak, amit mesterségesen is előidézhetünk. Ősszel elég az elvetett magokat tartalmazó cserepet besüllyeszteni a talajba, a többit elvégzi a természet. A hideghatást esetenként két-három hetes hűtőben tárolás feloldhatja. Ilyen például a harangláb (Aquilegia), levendula, kúpvirág (Rudbeckia), macskamenta (Nepeta), csillagfürt (Lupinus), kankalin (Primula), gyűszűvirág (Digitalis).

A legtöbb növény igényli a megszokottnál magasabb hőmérsékletet a csírázáshoz (pl. paprikánál, padlizsánnál 30 °C az optimum). A csírázáshoz szükséges minimális hőmérséklet minden növénynél más és más, erről a tasak hátlapjáról tájékozódhatunk.

A salátát például azért nehéz nyáron termeszteni, mivel 25 °C felett nem csírázik a salátamag. A saláta fő szezonja ezért a tavasz és az ősz.

 Ha nem megfelelő a magvető föld…

Magvetésre legalkalmasabb a semleges kémhatású, talajlakó károsítóktól mentes, alacsony tápanyagtartalmú magvetőföld-keverék. Nitrogéntartalmú tápszert semmiképp ne adjunk a palántáinknak és kerüljük a hagyományos virágföld használatát. A hagyományos virágföldek tápanyag- és sótartalma túl magas a fejlődő csírák számára és könnyen „kiégnek”. A vásárolt magvak vetését illetően tájékozódjunk a vetőmagtasak hátlapjára nyomtatott piktogramokból.

 Túl sok vagy túl kevés víz

Sem a túl sok, sem a túl kevés víz nem megfelelő a palánták egészséges fejlődéséhez.

Kézi permetező használatával elkerüljük, hogy az apró magocskákat a sugárban érkező öntözővíz kimossa a földből. A csírázás beindulásához elégséges, ha talaj felszínét benedvesítjük, majd a cserepet egy üveglappal, fóliával lefedjük. A fedett cserépben gyorsan kialakul a víz körforgása, az üveglapon kicsapódó víz visszacsöpög a föld felszínére, így a kelő magvak nem száradnak ki. A védett környezetben kialakuló állandó hőmérsékleten a csírázás is felgyorsul.

Hasonlóképpen működnek a kis üvegházak is, amelyben a növénykéket igény szerint nedvesíthetjük.

Általában véve elég, ha a páratartalmat 3-4 naponta ellenőrizzük, és szükség szerint nedvesítünk vagy magas páratartalom esetén szellőztessünk.

 Fényre vagy sötétben csírázók?

A vetőmagok nagyobb része sötétben indul csírázásnak, ezek esetében szabály, hogy a vetésmélység általában a mag átmérőjének 2-3 szorosa kell, hogy legyen.

Egyes növények esetében kerülni kell, hogy az elvetett magvak túl mélyre kerüljenek, elég, ha a magvakat könnyedén belenyomjuk a föld felszínébe. Az ilyen növényeket nevezzük „fényre csírázóknak”, tehát ők fény hiányában nem kezdenek el fejlődni. Néhány fényre csírázó növényünk: nefelejcs, kakukkfű, salátafélék, kapor, sárgarépa, csombor, kamilla, majoránna, bazsalikom, citromfű, harangvirág, levendula, szurokfű, rozmaring, búzavirág stb. Ha ezeket a magokat földdel takarjuk, nem fognak kikelni, ezért fontos a megfelelő vetési technika a sikeres csírázás érdekében.

 Nem elégséges a fény?

A csíranövények a csírázás után minden esetben igénylik a fényt, különben megnyúlnak. Ilyenkor a növény minden energiáját a fény keresésére fordítja, így a szára vékony és gyenge lesz.

Kelés után helyezzük világos, szobahőmérsékletű helyre, ideális esetben télikertbe, de legalább az ablakpárkányra a növénykéket. Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre elegendő fény, azt LED lámpákkal pótolni kell. A fénycsövek jó eredményt hozhatnak, és akár időzítővel is felszerelhetjük őket.

 Túl sok vagy túl kevés csíra?

A palánták fejlődése során eljön az az pillanat, amikor a nevelőedény már túl kicsinek bizonyul. Ilyenkor a radikálisabb megoldás az, ha a gyengébb növénykéket egyszerűen kihúzzuk (kiegyeljük), így több életteret biztosítunk ezzel az erősebbeknek.

A másik megoldás a pikírozás, amikor a növényeket egyesével óvatosan, a gyökerüket meg nem sértve, egy nagyobb edénybe átültetjük. Sok kertész akkor végzi ezt a műveletet, amikor a palánta már kifejlesztette a 2. vagy 3. valódi levelét.

 Túl korán kiültetett palánták…

Egy tipikus hiba, ha túl korán ültetjük ki palántáinkat. Megéri megvárni, míg növényeink megerősödnek így fel tudják venni a versenyt a kertben élő gyomokkal és kártevőkkel. Sok palántát elégséges 4-6 hét múltán kiültetni, míg mások esetében célszerű megvárni akár a 2-3. levél megjelenését is.

A magvak ideális vetési idejét a kiültetés időpontjából visszaszámolva tudjuk megállapítani. A növények egyedi igényeiről tájékozódjunk a vetőmag tasak hátlapjáról és a szakirodalomból. Fagyérzékeny növények esetén várjuk meg az utolsó fagyosszentek elmúltát (május 25 – Orbán napja).

A kiültetés előtt eddzük meg a növényeinket, azaz fokozatosan szoktassuk hozzá a palántákat a kinti viszonyokhoz. Ne tegyük ki őket hirtelen erős napfényre, kezdetben helyezzük széltől védett, árnyékos helyre majd fokozatosan szoktassuk hozzá az erősebb napsütéshez.  Az öntözővíz mennyiségét is fokozatosan fogjuk vissza.

 Magvak tárolása

Ne feledjük el, hogy a vetőmag élő anyag, ezért a fel nem használt, megmaradt mennyiséget körültekintéssel kezeljük. Gondosan felcímkézve tároljuk őket száraz és hűvös helyen a következő tavaszig.

 Végül, de nem utoljára…

A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha feladjuk próbálkozásainkat az első hibák elkövetése után. Véssük eszünkbe: „Gyakorlat teszi a mestert!”. Minél több tapasztalatot gyűjtünk idén, annál több növény nevelésére vállalkozhatunk a következő tavasszal.

Vezessünk naplót, amiben feljegyezzük tapasztalatainkat, így később is felidézhetjük mely fajtákkal értünk el sikereket a kertünkben.

A Jiffi termékekkel gyerekjáték a palántanevelés

A budaörsi Vitamini óvoda, a kis csemetéket is bevonva a munkálatokba saját friss zöldséget termeszt a kis kertjében. Az óvónők és a gyerekek is nagy lelkesedéssel készülődnek a veteményezésre. Márciusban itt az ideje a vetésnek, hogy májusra megfelelő méretű paradicsom, paprika és tojásgyümölcs palántákat tudjanak kiültetni. Korai termesztésre alkalmas fajtákat javasoltunk számukra, mint például a Zömök paradicsom, Aranyeső, Fehérözön paprika, Violetta lunga padlizsán.
A palántaneveléshez Jiffy termékeket használnak, mivel a tőzegcserép és a tőzegpogácsa tiszta, kényelmes, könnyen kezelhető. A gyakorlatban is megtapasztalhatták, hogy valóban gyerekjáték a palántanevelés Jiffy termékekkel.

VETÉS: a Jiffy-7 tőzegpogácsa víz hozzáadásával hétszeresére növekszik. Külső részén egy lebomló anyagból készült háló található, ez biztosítja a stabil henger formát.
1. A Jiffy-7 tőzegpogácsa beáztatás után, amikor elérte végleges méretét mehet egyből a palántanevelő tálcába, nem kell hozzá külön cserép.
2. A széleken óvatosan kihúzzuk a hálót, kis pálcikával fellazítjuk a tőzeg tetejét és 2-3 szem magot vetünk bele, majd betakarjuk (a pálcikával belenyomkodva a magokat a tőzegbe).
3. Fontos, hogy kelésig tartsuk lefedve a vetést és csak akkor öntözzük, ha a tőzeg színe világos barnára változik.

KELÉS: a vetőmagoknak nem szükséges napfény a kelésig, annál inkább meleg. Fajtól függően 15-28 °C az optimális csírázási hőmérséklet. A paradicsomnak elegendő a 15 °C, a paprika és a tojásgyümölcs 28-30°C-ot igényel a csírázáshoz.

ÁPOLÁS: amint az első csíranövények megjelennek a palántanevelő tálca fedelét fordítsuk el, majd amikor a kelés befejeződött távolítsuk el a fedelet és tegyük a tálcát napsütötte helyre. Kerüljük a túlöntözést, csak akkor adjunk vizet a tőzegpogácsákra, amikor színük világosbarna lesz. A tőzegpogácsában kikelt 2-3 palántából csak egyet, a legerősebbet hagyjuk meg, a gyengébbeket csípjük ki. Kiültetés előtt eddzük meg a palántákat, vagyis fokozatosan helyezzük ki a szabadba, előbb félárnyékos helyre, majd lassan a teljes napsütésre. Éjszakára mindig vigyük be a palántanevelő tálcákat.
Az egészséges palánta szép sötétzöld színű, szára erős, nincs felnyurgulva.

KIÜLTETÉS: a májusi fagyok elmúltával kikerülhetnek végleges helyükre a palánták. A paprikának, paradicsomnak, padlizsánnak a kert legnaposabb helyén készítsünk ágyást. A növények legalább 30-40 x 40-50 cm térállást igényelnek, fajtól és fajtától függően. A kijelölt tövek helyén kapával készítsünk kis gödröt, nagyon meghálálják a növények, ha tövenként 1-2 kg komposztot teszünk a mélyedésbe. Az így előkészített mélyedéseket locsoljuk meg, majd helyezzük bele a Jiffy tőzegcserepes palántát, (a hálót nem kell eltávolítani a gyökerek azt könnyen átszövik) és takarjuk be földdel.

Fontos: ültetéskor a tőzegcserepek széle 1-2 cm-rel mélyebbre kerüljön a földbe, semmiképp ne maradjon a föld felszínén.