A FEJESSALÁTA TERMESZTÉSÉNÉL FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK   

 A saláta hosszú nappalos növény, fajtától függően, amint napi több, mint 13 órás megvilágítás éri, magszárat fejleszt és virágozni fog.  Ezért termesztjük rövid nappalos körülmények között, tavasszal vagy ősszel, hogy levélrózsát, fejet képezzen, és minél később menjen magszárba.

A saláta csírázását hátráltatja a túl magas hőmérséklet (20 °C felett), ezért még a nyári termesztésre alkalmas fajtákat se vessük el 20 °C feletti hőségben, ha nem tudunk számukra folyamatosan nedves talajt biztosítani.

Általában helybe vetjük, ha palántázzuk, ne helyezzük mélyre, sem a tűzdeléskor, sem a kiültetéskor!

A saláták csoportosítása:

Termesztési időszak szerint: hajtatási (ősz, tél, tavasz), szabadföldi (tavasz, nyár, ősz), áttelelő

A levelek típusa szerint: fejes saláta, jégsaláta, tépősaláta

Különleges salátaféleségek: római saláta (kötözősaláta), cikória, endívia, rukkola, madársaláta vagy mezei saláta

Legfontosabb kártevők

A levéltetvek fűtetlen fóliasátrakban télen nem maradnak fenn, tavasszal azonban betelepednek. Megjelenésükkor védekezzünk ellenük, ugyanis a szívogatásuk hatására bekövetkező levéltorzulásnál sokkal nagyobb károkat okoznak a vírusos betegségek terjesztésével, valamint azzal, hogy jelenlétükkel, levetett lárvabőreikkel és mézharmat-ürítésükkel gusztustalanul szennyezik a salátafejeket.

A meztelen csigák súlyos károkat okoznak. Mindenevők, de különösen kedvelik a salátát, amely földre boruló leveleivel búvóhelyet és nedves mikroklímát is biztosít számukra. Útvonalukat a talajon és a növényen is ezüstösen csillogó váladék, úgynevezett „csiganyál” jelzi. Kártételükre különösen ott kell számítani, ahol korábban nem művelt, gyomos területen újonnan létesítenek termesztőberendezést. Ellenük hatékony készítmények állnak rendelkezésünkre, amelyek csalogató és csigaölő hatással is rendelkeznek. Azonban ezek nem mindegyike használható olyan növényállományban, amelynek levélzete is fogyasztásra kerül (pl. saláta, sóska, spenót, káposzta), illetve a levélzetben fennakadhat a granulátum. Ezeket a szereket csak ültetés előtt szabad és kell használni.

Bio-trükkök csigák ellen: Jól bevált módszer a pohárcsapdázás. A poharakat peremükig a talajba kell süllyeszteni, és sörrel félig feltölteni. Az erjedő sör illata odavonzza a csigákat, belemásznak és megfulladnak. A talaj felületére kiszórt vízelvonó anyagok (porított műtrágyák, mészpor, fűrészpor, fahamu, gipsz stb.) fokozott nyálkaelválasztásra késztetik a csigákat, és ebbe belepusztulnak. Hatékony a 20 cm magas csigakerítés is. Meg kell még említeni a kézzel való összegyűjtést kora reggel, még teljes kivilágosodás előtt.

 Legfontosabb betegségek

A saláta pszeudomonászos levélszél-rothadása baktériumos betegség. Akkor fordul elő, ha alacsony hőmérsékleten túlöntözik az állományt.

 A saláta botrítiszes rothadása veszedelmes és gyakori betegség, amely két tünettípussal jelentkezhet. Az egyik típus, mikor a fejesedés kezdetétől a külső levelek lankadnak, majd elszáradva a talajra fekszenek, de a szívlevelek egészségesnek tűnnek. A másik tünettípusra jellemző, hogy a növény a fejlődésben visszamarad, nem képes fejesedni, a gyökérnyakon részleges, barna parásodás látható.

A saláta szklerotíniás betegsége ugyancsak rendszeresen előfordul. Kezdetben az állományban elszórtan lankadó levelek hívják fel a figyelmünket a megjelenésére. A fertőzött növények gyökérnyaki része nyálkásan elrothad, rajta és az alsó leveleken fehér, vattaszerű bevonat (micélium) és fekete képletek (szklerócium) láthatók. A növények végül elpusztulnak.