A sárgarépa termesztéséről
Kapcsolódó termék
1g=mag-szám | Vetőmag-igény g/10 m2 | Vetésidő szabadföldi termesztéshez | Vetés-mélység cm | Sor- és tőtávolság cm | Csírázási nap 6-20°C-on | ||
650-700 | 4-5 | III-VI | 1-2,5 | 25-35 x 2,5 | 10-20 nap |
A sárgarépa vetőmagja nagyon apró, lassú és vontatott a csírázása, mely 2-3 hétig is eltarthat.
Fontos: a vetést kelésig állandóan tartsuk nedvesen! A cserepes, kiszáradt talajban elszakadnak a hajszálgyökerek, és a kikelt csíranövény elpusztul.
Biokertekben a növénytársításokkal csökkenthetjük a kártevők elszaporodását. A sárgarépát vessük a hagyma szomszédságába, így a sárgarépalégy és a hagymalégy is kevesebb kárt okoz a két növényben. A sárgarépa elágazását okozhatják a talajban elszaporodott fonálférgek és a friss szervestrágyázás is. Fonálférgek ritkítására vessünk bársonyvirágot (Tagetes) a zöldségágyások közé.
A sárgarépafajták csoportosítása:
Tenyészidő alapján: korai (80-90 nap), középkorai (90-100 nap), középkésői (100-120 nap), késői (120-140 nap). Felhasználási cél alapján: friss piaci, tárolási, feldolgozóipari.
A SÁRGARÉPA TERMESZTÉSÉNÉL FELMERÜLŐ PROBLÉMÁK
A sárgarépa minden hobbikertben megtalálható kedvelt gyökérzöldség. Termesztése egyszerű, mégis akadnak olyan problémák, melyek kis odafigyeléssel elkerülhetők.
· Sokan tavasszal túl korán elvetik a sárgarépát, ennek az lesz a következménye, hogy első évben virágszárat hoz a növény és nem fejlődik ki a karógyökér. A magok csírázása már 4°C-on is megindul, bár az ideális csírázási hőmérséklet 20°C körüli. Korábbi vetés esetén a túlfejlett répa megfázik, és jarovizálódik, azaz magszárat fejleszt, ami nem a vetőmag hibája, mint ahogy azt sokan vélik.
· Sárgarépagyökér elágazását leginkább a rossz talajszerkezet okozza. A talaj fonálféreggel való fertőzöttsége is lehet ennek kiváltó oka. A magas hőmérséklet és a szárazság rövid, szabálytalan gyökérfejlődést eredményez.
Legfontosabb kártevők
· A sárgarépalégy évente 2-3 nemzedéke fejlődik, báb alakban a talajban telel. A talajban élő lárva károsítja, főként a gyökérzöldségeket. Megelőzésként fontos a vetésváltás, illetve vetés előtt vagy azzal egy menetben használjunk rovarölő talajfertőtlenítőszert. Legjobb vegyszermentes védekezés a háló használata. A vetés után azonnal takard le a sort sűrű szövésű hálóval, hogy megakadályozd a peterakást.
Legfontosabb betegségek
· Lisztharmat meleg és száraz időjárási körülmények között jelentkezik. Gombaölő szerekkel permetezzünk ellene, tartsuk be a vetésforgót és a beteg növényeket azonnal távolítsuk el.
· Alternáriás levélfoltosság gombás betegség, melynek megelőzésére a legjobb módszer az ellenálló fajták használata és a vetésforgó betartása.
· A sárgarépa sztemfiliumos betegsége A sztemfiliumos betegség a sárgarépa egyik legjelentősebb betegsége, mely a tárolás során jelentkezik. A karógyökéren 2–15 mm átmérőjű, kerek vagy ovális besüppedő foltok láthatók, amelyek felületén olajbarna bevonat képződik. A karógyökér belsejében egyre mélyebbre húzódó rothadás (ún. szívrothadás) lép fel. A karógyökér vége elfeketedik.