KERTÉSZKEDJÜNK EGÉSZ ÉVBEN

Január

Első a tervezés

Mit hová fogok ültetni? Ennél a pontnál figyelni kell a vetésforgóra. A káposztaféléket, hagymát, gyökérzöldségeket ne ültessük újra ugyanarra a helyre.

Váltakozzanak évente az ágyásainkban a magas tápanyagigényű zöldségfélék (paprika, paradicsom, tökfélék) a talajjavító fajokkal (pillangós növények családjába tartozó fajok: bab, borsó). Iktassuk be három évente a talajmegújító fajokat, mint a facélia, fehér mustár.

A vetőmagbeszerzés megtervezése: A vetőmag élő anyag, előfordulhat, hogy leromlik valamelyik tétel csíraképessége. A Rédei Kertimag Zrt. minden szezon után ellenőrzi a készleten maradt vetőmagok minőségét. A csökkent csírázóképességű magokat a Rédei Kertimag Zrt. a forgalomból kivonja, a boltokból visszahívja.  Arra nincs rálátása a cégünknek, hogy a megvásárolt, otthon őrzött vetőmagokat milyen körülmények között tárolják.  Lehetőleg a szükségleteinknek megfelelő mennyiségű vetőmagot vásároljunk, szerezzünk be minden tavasszal friss magot.

Február

Február végén elkezdhetjük a palántanevelést. Elvethetjük a paprikát, padlizsánt, korai káposztaféléket, erdei szamócát (Rügen fajta). Virágok közül a petúnia, záporvirág, paprikavirág, vasfű, lobélia igényel palántanevelést. Használjuk a Rédei Kertimag Magvetőföldet, az általános virágföld nem alkalmas palántanevelésre!  A túl magas tápanyagtartalmú virágföld kiégeti a zsenge csíranövényeket.

Március

Elkezdhető a szabadföldi veteményezés az első korai zöldségfélékkel, mint például a sárgarépa, petrezselyem, retek, spenót, saláta, hagyma, kifejtőborsó. Március végén kell a komposztot kihordani, főleg azokra az ágyásokra, ahová magas tápanyagigényű növények kerülnek. Gyümölcsfáink metszését és a lemosó permetezést is végezzük el a hónap közepéig.

Április

Sok főzeléknövény és virágmag elvetésének az ideje. Május elejéig kell elültetni az olyan virághagymákat is, mint a dália, kardvirág, kánna. A tavaszi fűtelepítés ideje is az április, de száraz években sikeresebb lehet az őszi (szeptemberi) vetés.

A fűszernövényeket, mivel ezek nagyon apró és magas olajtartalmú magok tanácsos előbb szaporító ládába elvetni, és onnan kiültetni őket végleges helyükre. Így megóvjuk a kiszáradástól, elgyomosodástól, mivel nagyon lassan kelnek.

Május

Az előnevelt zöldség- és virágpalántákat a fagyosszentek után lehet szabadföldbe kiültetni. Az uborkát, egyéb tökféléket és a babot rögtön helyre vetjük május közepétől. Ezek mind melegigényes növények, várjunk velük, amíg a talaj felmelegedik. A helybevethető virágok közül a rézvirág, sarkantyúka, porcsinrózsa, dísznapraforgó, dísztök, csillagfürt is melegigényes, ezeket is most kell elvetni.

Június

A túl sűrű zöldséges sorokat ilyenkor kell kiritkítani, a paradicsomot gyakrabban kacsolni és kötözni. A paprika első virágait / terméseit kitörni. Ez biztosítja a jelentős többlettermést a későbbiekben. A másodveteményeket is elvethetjük, ezeket késő ősszel fogjuk betakarítani. Ilyenkor kell elvetni a céklát, mángoldot, brokkolit, őszi karfiolt és egyéb őszi káposztaféléket. Bokorbabot és uborkát a hónap végéig vethetünk, szeptemberi szedésre.

Július

Most van az ideje a kétnyári- és évelő virágok vetésének, mint az árvácska, a százszorszép (Bellis), törökszegfű, csillagfürt, szirti ternye, évelő margaréta, évelő fátyolvirág. Zöldségfélékből még vethetünk cukkinit, kaprot, kínai kelt, gumós köményt, bordás kelt, bimbóskelt, leveleskelt, uborkát és tarlórépát.

Augusztus

A kétnyári virágok pikírozásának és kiültetésének ideje. Betakarítás után a kimerült talajra takarónövényként, zöldtrágyanövényként vessünk mustárt, facéliát. A hónap végén vethetünk áttelelő salátát (Humil), spenótot (Matador), hónapos retket, rukolát, sóskát, kaprot, kínai kelt, áttelelő hagymát.

Szeptember

Ültethetjük a tavasszal virágzó hagymás virágokat (tulipán, nárcisz, jácint, krókusz). Most kell a gyepet is felülvetni, vagy újratelepíteni. Vethetünk még hónapos retket, salátát, spenótot. Most kell ültetni az őszi fokhagymát, őszi dughagymát is.

Október

Itt a betakarítás ideje! Most ültethetők a cserjék, bokrok és a rózsatövek. A zöld hulladékot helyezzük a komposztálóba, NE ÉGESSÜK EL! Ahogy kiürülnek az ágyások, elkezdhetjük felásásukat, trágyázásukat, így sokkal könnyebb dolgunk lesz tavasszal. Szedjük fel a fagyérzékeny gumókat, mint a dália, kardvirág, kánna és teleltessük át fagytól védett helyen.

November

A káposzta és a bimbóskel is ízletesebb az első fagyok után. Az utolsó lehullott lombok eltakarítása a gyepről. A hajtatóházból távolítsuk el a növényi maradványokat. Helyezzük védett helyre a leandereket és muskátlikat. Elkezdhetjük feltölteni a madáretetőket. Egyes magvakat most kell elvetni: levendula, orvosi zsálya. A csírázáshoz ugyanis hideghatásra van szükségük. Áttelelő borsót vethetünk még.

A tél alá vetés ideális időpontja akkor jön el, amikor már elég hideg a talaj ahhoz, hogy a magok ne induljanak csírázásnak, de még nem fagyos.

December

A balkonládák téli beültetését, az örökzöld fákat és a télálló fűszernövényeket szükség szerint öntözzük a fagymentes napokon. Ne hagyjuk őket kiszáradni!

Tél végére jelentkeznek rajtunk a vitaminhiány tünetei. CSÍRANÖVÉNYEK sorozatunkban olyan vetőmagokat kínálunk, melyek pár nap alatt kicsíráznak és frissen fogyasztva vitaminbombaként hatnak legyengült szervezetünkre.

Tippek a veteményezéshez

Az alábbi tippek alkalmazásával biztosan sikerülni fog Önnek is a friss zöldségek sajátkezű termesztése és a buján virágzó kert kialakítása.

Palántanevelés a hosszú tenyészidejű növényekből

A meleg vidékről származó zöldség- vagy virágfajokat csak palántáról érdemes termeszteni, így korábban teremnek és a fagyokig szüretelhetők. Előhajtatást igénylő kultúráknál a vetéshez sószegény talajt használjon. Az ültetőközeget sekély ültetőtálcába, vagy speciális kisméretű cserépbe töltjük. A tálcának vagy a cserépnek legyen vízelvezetője, hogy megakadályozzuk a víz felgyülemlését.

Kiültetés előtt meg kell edzeni a palántákat, azaz fokozatosan hozzászoktatni a szabadföldi körülményekhez. Amennyiben egyből kitesszük őket az erős napsugárzás megégeti őket és elpusztulnak.

A palánták szakszerű neveléséhez vásároljunk a gazdaboltokban forgalmazott Rédei Kertimag által forgalmazott szaporító tálcákat, cserepeket és magvető földkeveréket.

A helybe vethető magok

Gyökérzöldségek, bab, borsó, salátafélék, cékla, retek, uborka, tökfélék és számos virág (pl. körömvirág, őszirózsa, virágkeverékek) közvetlenül szabadföldbe, a helyükre vethetők.

Direktvetésnél vessünk aprómorzsásra gereblyézett, gyommentes talajba. Vetés után finoman takarjuk be a magvakat, kicsit tömörítsük a talajt, majd locsoljuk be a veteményt.

 A magvakat átmérőjük kétszeresének megfelelő mélységbe vessük.

A csírázásukhoz fényt igénylő növények (zeller, erdei szamóca, levendula, gyűszűvirág, lobélia, saláta, fűfélék) magvait, ne takarjuk be földdel, csak kicsit nyomkodjuk le.

Tipp az aprómagvak vetéséhez:

1.       Az egyenletes, egyszerűbb vetés érdekében keverjük össze a magvakat dupla mennyiségű finom homokkal.

2.       Az egyenletes és megfelelő mértékű nedvesség elengedhetetlen a magvak csírázásához. Öntözésnél figyeljünk arra, hogy ne mossuk ki a magvakat. Ideális, ha nagyon apró lyukú öntözőrózsát használunk.

3.       Egyes fajok csírázási hőmérséklete nagyon különböző. Például a fejessaláta 18 °C feletti hőmérsékleten rosszabbul csírázik. Ezért a nyári vetést árnyékoljuk és tartsuk nedvesen!

4.       Ujjunk segítségével ellenőrizzük, hogy a talaj elegendően nedves-e, de nem túl vizes. A pangó vízben a gyökerek megfulladnak!

5.       Csírázás után jelentkező fényhiány, magas, 25°C feletti hőmérséklettel párosulva elhúzódó, vontatott kelést okoz. Ezért csírázás után a hőmérsékletet csökkenteni szükséges.

6.       A csírázó növénykéket, az első levelek megjelenése után ritkítani kell. Ilyenkor az eltávolított fiatal növénykéket óvatosan új helyükre tűzdeljük.

Figyelem: Tolvajok a kertben! A madarak, a talajlakó rovarok és az egerek szívesen fogyasztják a magvakat és a zsenge csíranövényeket. A veteményes megfelelő védelmével, pl. madárháló használatával ez megelőzhető. De az állományban is ügyelni kell majd a károsítókra, pl. a csigákra.

Zöldségfajok - mi mivel társítható?

Egyes zöldségfajok jól összeférnek, sőt kölcsönösen támogatják is egymást, mivel távol tartják a károsítókat. Ugyanakkor más fajok kedvezőtlenül befolyásolják egymás fejlődését, ezért nem ajánlatos együtt nevelni ezeket.

A legfontosabb zöldségfélék társíthatóságát az alábbi táblázat tartalmazza:

Ennek megfelelően az egymásra kedvező hatással bíró fajokat vesse együtt, mint pl. a répát a hagymával.

Veteményezés - könnyedén: szalagok és korongok

A szalagokon és a korongokon a vetőmagvak a környezetbarát filcre már a megfelelő tőtávra vannak ültetve. A könnyen lebomló filc a talajban gyorsan humusszá alakul. A szalagos és a korongos vetéssel a veteményezés kényelmes, és a nehézkes egyelés megspórolható.

A siker e termékeknél akkor garantált, ha a szalagokat vagy a korongot kelésig folyamatosan nedvesen tatjuk!

Zöldtrágyázás - Új erő a kimerült talajnak

Betakarítás után a kimerült talajnak szüksége van tápanyagokra. Jó és árban is kedvező megoldást jelentenek a zöldtrágyák. Ezek olyan növények, amelyek nem csak lazítják és takarják a talajt, hanem egyúttal friss humuszt is szolgáltatnak. Virágzás kezdetén, vagy elfagyás után juttatjuk ezeket a talajba, a maradványokat pedig a talajlakó szervezetek átalakítják a növények számára felvehető tápanyaggá. Biogazdálkodásban a fonálférgek (nematódák) ellen is védekezhetünk így.